[Teljes oldalas nézet] [Kisebb betűméret] [Nagyobb betűméret] Főoldal

Sem a füstje, sem a lángja...

Máskor is kaptam már levelet az Esztergomi Környezetkultúra Egyesülettől, de ez most más volt. Arról értesítettek, hogy új cementgyárat és veszélyes hulladékégetőt terveznek Nyergesújfalu és Tát határába.

Aki járt már Lábatlanon biztosan észrevette (ha mást nem is), hogy egy szürke világba csöppent. Nem. Nem az emberek, vagy a hangulat színtelenségéről beszélek, hanem a mindent átható cementporról, ami megtalálható a földön, az úton, a virágokon, a fákon, a háztetőkön, a tüdőkben és a koporsókban. Egy régen elavult technológia, ami máig kísért és egyre csak szedi áldozatait, viszont szép profitot hoz a tulajdonosának.

Miután ez végigfutott rajtam, már nem is tétováztam, hogy el kell-e mennem Tátra, ahol az emberek szeretnének a lehetőségekhez mérten tiszta környezetben megszületni, élni és méltósággal elmenni. Hamar eldöntöttem, hogy támogatom "harcukat" az amúgy is nagyon szennyezett környezetünk további terhelése ellen. De ne szaladjunk előre, előbb nézzük meg a környéket, és ami már eddig is mérgez minket. A párkányi papírgyár, a dorogi veszélyes hulladékégető, az Onix által súlyosbítva, dorogi gyógyszergyár, nyergesi szénszálgyár, és a lábatlani cementgyár. A térség a legszennyezettebb terület az országban, és a daganatos megbetegedések terén is élen járunk. Vajon miért?

A demokrácia egy olyan "bicikli", ahol hangot adhatunk, ha véleményünk van, de akkor is a pénzközpontú világunk hatalmasságai hozzák a döntéseket. Annyit tehetünk, hogy kifejezzük akaratunkat, szervezetten, minél többen és elérjük ezáltal, hogy az általunk választott -többnyire csak a saját gyarapodását hajszoló- politikai elit észrevesz, és mozdul értünk. Azokért, akik megválasztottuk, újra, és újra meghitelezve a bizalmat, amit még nem sokan szolgáltak meg. Újra itt egy lehetőség.

Kinek a tej, kinek a trágya!Azért szóljon pár szó arról is, ami egy-egy beruházás kapcsán a térségbe kerül. Általában az önkormányzat szépen profitál ezeknek a gyáraknak a működése közben és számtalan minket (lakosokat) pozitívan érintő tevékenységre is felhasználhatja ezt. Egy abszurd példával élve érdekesen mutat egy szennyező gyár adóiból a térségben felépített és üzemeltetett egészséggondozó víziója.

Tehát eldöntöttem, hogy elmegyek erre a tüntetésre és lakossági fórumra, hogy megtegyem, amit tehetek. Tát nincs messze innen, és a munkahelyről is elég volt 2, azaz két óra csúszót kivenni. Beugrott, hogy amikor az esztergomi vizet megmérgezték és hetekig csak palackosat ihattunk, akkor milyen nagy volt a felzúdulás. Gondoltam, ha ez ilyen érzékenyen érint mindenkit, akkor könnyű lesz társakat találni. Olyan ez, mint a választás. Aki nem megy el bármilyen oknál fogva, neki nincs (erkölcsi) joga véleményezni a kialakult eredményt, mert nem tette meg, amit lehetett volna. Ezért is meglepődve láttam, hogy sem a hangosan zúgolódókból, sem a csendesen morgókból nem sikerült senkit elhívnom. Ennek értelmezése egy külön írás is lehetne, hogy ki, mikor mekkora hanggal lázad, ha baj érte, és mennyire érdektelen, amikor tehetne valamit, de még nem érintett személyesen, húsbavágóan, tragikusan.

Szóval nekivágtam. Szerencsére a polgármesteri hivatal ki volt táblázva, így könnyen megtaláltam. Négy óra körül érkeztem, de csak 30-40 ember lézengett a téren és a rendőrök aránya ekkor még feltűnően magasnak látszott. Megtelt a kis térBeszéltem pár helybelivel, és megtudtam, hogy fél órával később kezdődik a tüntetés, tehát pánikra semmi ok. Az emberek csak jöttek és jöttek, így hamarosan megtelt a kis tér, majd egy furgonra állva felszólaltak néhányan. Ecsetelték röviden, hogy a fejünk felett egyezhetnek meg, a mi egészségünk kárára, és egyéb szívhez szóló hangokat is megütöttek. A helyi hivatal szónoka volt a leginkább lényegre törő: A testület egyhangúan elutasítja a tervezett gyár építését.

Akik ültek, de éltek! Az emberek sokféle táblával álltak/ültek és egyetértően hallgatták a felszólalókat. Itt, ekkor mindenki egyetértett abban, hogy nem szeretnék ezt a beruházást a portájuk mellett látni. Érezhető volt a feszültség és az elszántság a békés levegőben. A műsorvezető bekonferálta az utolsó felszólalót, aki egy helyi rímfaragó versét készült felolvasni. Ekkor kissé elmosolyodtam, hogy talán lesz pár gyengécske rím, ami leronthatja a nemesen emelkedett légkört. Már az első sornál komolyan megdöbbentem. Kiváló előadói készséggel szavalta a férfi a verset, amit csak úgy faltak a hittel teli pillantások. Sokan a férfivel együtt mondták a refrént, ahányszor előkerült, de az utolsó már egy emberként hangzott el a térről:
Sem a füstje, sem a lángja,
Nem kell Nyerges cementgyára
A hátam borsódzott a meghatottságtól és úgy éreztem magam, mintha egy Petőfi verset hallanék, amit a szabadságáért felajzott tömeg előtt szaval, lelkesen, hittel, őszintén. Ez volt az esemény csúcspontja, és örülök, hogy ott voltam.

A folyosón, és a téren is sokan sokan álltak, mialatt bent ment a...A nagyterem zsúfolásig megtelt, a radiátorokon, ablakpárkányokon fürtökben lógtak az emberek. Az előtérben is sokan álltak és téren is maradt vagy 150-200 ember. Elkezdődött a fórum, ahol a Holzim képviselői, a helyi önkormányzattól páran, és szakértők voltak a pulpituson. Elöljáróban a Holzim visszalépett a veszélyes hulladék égetési szándékától, a lábatlani cementgyár felszámolását és rekultivációját ígérte, valamint állította, hogy az új gyár nem bocsát ki több szennyezőanyagot, mint a lábatlani, mert ez egy modernebb és újabb technológia, bár háromszor akkora lenne. Természetesen itt mindenki azt mondott, amit akart, és az érzelmek hozták a döntéseket, nem a tények. Persze, mert mindenki a maga igazát alátámasztandó eredményekkel jött elő. Ilyen módon folyt a meddő vita, aminek végkimenetele sehol sem számít, csak az emberek emlékezetében.

Ha felépül, mi leépülünk :-(Összegezvén a megismerteket, eljátszottam a gondolattal. Ha a lábatlanit bezárják és helyreállítják a környezetet, ha az új gyár nem szennyez többet ennél, akkor sem örülnék neki, hogy pár munkahelyért, kevesek gazdagodásáért egy újabb veszélyes üzem települne a Duna partjára, emberek közelébe. A legutóbbi mérgezés (Duna) kapcsán szavazást tartottak, hogy Esztergom akarja-e, hogy az ivóvize egyéb helyről legyen megoldva? A legtöbben igennel szavaztak, mert féltik az egészségük, de szerintem ez konformista struccpolitika.

Tudva, hogy ezzel érvénytelen lesz a szavazócédulám nagy betűkkel ráírtam: Tartassák tisztán a Dunát!

Ez, politikusaink felelőssége, nem az, hogy elforduljanak, az ipari lobbi által már tönkretett természeti értékek törvényi védelmétől és annak szigorú betartatásától, mindig új alternatívát keresvén, mint valami szánalmas, számkivetett koldus. (de közben zsírosodva)

Az elszavalt vers (Kátai Ferenc tollából):

"Gyár-tás ártás ellen

Tát nagyközség 800 éves,
de nem lesz ám 1000 éves.
Ha megépül a bankár gyára - 
rosszabb lesz, mint tankok árja!
Ezért: Sem a füstje, sem a lángja
nem kell Nyerges cementgyára!

Hitegetnek munkahellyel,
és környezetvédelemmel.
Szakhatóság - szakértelem?
de sokszor volt embertelen!
Ezért: Sem a füstje, sem a lángja
nem kell Nyerges cementgyára!

Körülöttünk sok üzem - gyár
maholnap, már fele bezár!
Munkás látta mindig kárát-
A főnök meg? - vitte árát!
Ezért: Sem a füstje, sem a lángja
nem kell Nyerges cementgyára!

Fűvel-fával hitegetnek,
hátad mögött megegyeznek!
Vedd már észre végre magyar,
Ki külföldi? - magának kapar!
Ezért: Sem a füstje, sem a lángja
nem kell Nyerges cementgyára!

Lehet, hogy ma még nem tiszted,
hogy őket a pokolra küldjed?
De holnap aztán talpra magyar
ha földgyalu a földbe bemar!
Ezért: Sem a füstje, sem a lángja
nem kell Nyerges cementgyára!

Várunk akkor és légy résen!
Minden táti tettre készen,
mert jottányit sem engedünk:
és ez a gyár - nem kell nekünk!
Ezért: Sem a füstje, sem a lángja
nem kell Nyerges cementgyára!"

Ha műveink elnyerik tetszésedet, támogathatod folyamatos bemutatásukat. Minden elem (kép, grafika, zene, írás) alá elhelyezzük azok pártolóinak 30x30 pixeles logóját, a hozzá tartozó hivatkozással. A részletekért ide írj: info[kukac]igyjartam[pont]hu


[Lap tetejére] [Teljes képanyag] [Vissza]